Létbiztonság és harmónia

(könyvajánló)

Részletek,Síklaky István:Létbiztonság és harmónia (Egy zöld fordulat programja, A pénzuralmi rendszer alternatívája) című művéből.

Kapható az Éghajlat Könyves Kávéházban 1117 Budapest Karinthy Frigyes utca 9.

Telefon : 1 361 1151, 1 365 1515.

"A könyv célja:

A kamatra (kizsákmányolásra) épülő,globalizálódó kapitalizmus az emberiség túlnyomó többségét egyre nagyobb nyomorba és kiszolgáltatottságba taszítja, és pusztítja az élet természeti feltételeit.

Belső ellentmondásai folytán összeomlóban van.Eljöhet egy történelmi pillanat,amikor az elkeseredett tömegek - úgy érezvén, hogy már nincs vesztenivalójuk - felkelnek elnyomóik(kizsákmányolóik) ellen,szerencsés esetben az erőszak nélküli nyomás eszközeivel,rosszabb esetben erőszakkal.

Fennmaradásunk feltétele,hogy a jelenlegi világrend valamilyen módon átadja a helyét egy természes társadalmi rendnek.

A természetes társadalom mentes a pénz-, és párturalomtól,önigazgató,emberközpontú,harmóniában van a természeti környezettel,és mindenkinek létbiztonságot nyújtó szociális igazságosságot valósít meg.

Erkölcsi (természetjogi) alapja a felebaráti szeretet.

A tőkés termelési mód hátrányai:

• Erőteljesen készteti a ternelőket a termelés nővelésére,tekintet nélkül a meg nem újuló erőforrások mennyiségére.Ez ökológiai katasztrófához vezet !

• A kamatmechanizmus folytán polarizálja az emberiséget,azaz egyre kevesebb ember kezébe egyre nagyobb vagyont és ezzel hatalmat összpontosít.Ez társadalmi robbanáshoz vezet !
  
• A gazdaság egyre kevésbé tekinthető piacnak,mivel fokozatosan egyre kevesebb,túlerejével visszaélő gazdasági szereplő dinasztikus diktaturájává válik.
• A monopóliumok akadályozzák a hatalmi érdekeknek nem kedvező tudományos és technikai fejlődést.
• Az élő munka hatékonyságának növekedése folytán  egyre több ember válik munkanélkülivé ,és ezzel a hatalmasok segélyeire szorulóvá,"fölöslegessé".

Pénzkibocsájtás, köz- és magánpénzrendszer

A pénz, a történelem hajnalán köz-pénzrendszer kertében jött létre. A pénzt ugyanis évezredek óta a mindenkori közhatalom állította elő és bocsátotta a gazdasági szereplők rendelkezésére.

Pénzkibocsátás: a kibocsátó (kincstár) az általa jelentéktelen költséggel előállított pénzt a gazdaság szereplőivel használati értékkel rendelkező javakra/szolgáltatásokra cseréli, tehát lényegében ingyen jut értékekhez.

Így a pénzkibocsátás számára közvetlen haszonnal jár.A kezdetektől a legújabb időkig uralkodott köz-pénzrendszerben ez a haszon a kibocsátó kincstárhoz folyt be, és - tisztességes közhatalom esetén - a közösség céljait szolgálta.

Mintegy 200 éve a nagybankárok - kihasználva egy-egy uralkodó szorult helyzetét és pénügyekben való járatlanságát - elkezdték megszerezni a pénzkibocsátás jogát, és az ezzel járó hasznot. Így fokozatosan létrejött a magán-pénzrendszer.( 1694 Angol Bank,1913 FED,USA,jelenleg szinte mindenütt ahol az euro-atlanti hatalmi tömb befolyása érvényesül.) Ezzel a pénzkibocsátás haszna ma már zömmel a bankvilág vezérei, a világ-pénzoligarchia zsebébe vándorol.

Magyarországra a magán-pénzrendszer - a nemzetközi pénzoligarchia nyomására - az 1991.-es MNB-törvénnyel érkezett el, amely törvény kivette a hazai valuta kibocsátását, és a vele kapcsolatos szabályozást a demokratikusan választott és ellenőrzött  állami szervek hatásköréből, és átadta ezt a hatáskört a "Magyar Nemzeti" Banknak.A magyar jegybank ezzel függetlenné vált a magyar társadalomtól, és szabadon érvényesíthette új főnökei, a nemzetközi pénzoligarchia (benne a multik) érdekeit.

Új pénz kibocsátása, ha azt a hazai gazdaság élénkítésére fordítják, nem okoz inflációt, mert a többletpénzt leköti a többlettermék által támasztott többletkínálat, feltéve hogy a kibocsátott többletpénz nem a spekulációs vagyonokat növeli, hanem eljut a vásárlókhoz.

Ma - a nemzetközi pénzhatalom nyomására -  a magyar kormány csak  államkötvény kibocsátásával juthat pénzhez, azaz tulajdonképpen úgy "bocsáthat ki" pénzt, hogy minden bankjegy után kamatot kell fizetnie.

A fölöspénz tulajdonosoknak módjukban áll, hogy visszatartsák a pénzt a cserefolyamatból, és ezzel súlyosan megkárosítsák a fölöspénzzel nem rendelkezőket: a társadalom ,az emberiség nagy többségét (ennek eredményei az ún. túltermelési válságok )

A megtévesztően "túltermelési"-nek nevezett visszatérő válságok jellemzője,hogy a termelőképes üzemek állnak, dolgozóik munka nélkül tétlenkednek, a raktárak tele vannak, és a fogyasztók tömegesen nélkülöznek. Tehát nyilvánvaló,hogy nem túltermelésről van szó,hanem a körforgáshoz szükséges eszköz, a pénz hiányáról. Ezzel zsarolva kényszerítik hitelfelvevőket arra, hogy a pénztulajdosoknak többet adjanak vissza,mint amennyit hitelbe kaptak.Ez a többlet kamat!

Az áruk árának átlag egyharmada kamat, melyet a termelők és közvetítők közvetlenül, a fogyasztók közvetve a pénztulajdonosoknak fizetnek! ( A kamat nem természetes jelenség !)

A geselli pénzreform

Silvio Gesell abból a felismerésből indult ki,hogy a kamatjelenség oka a hagyományos ( ma is uralkodó) pénzrendszerben rejlik.

Gesell javaslata ( "Természetes gazdasági rend,szabadföld és szabadpénz révén" 1916. ): az állam a hagyományos pénzzel szemben olyan pénzt bocsásson ki,amelyet időszakos használati díj terhel. Ez a látra szóló betétekre is érvényes.

Ezzel a pénz romlandóvá válik, éppúgy mint az áruk, tárolása éppúgy költségessé lesz, így megszünik a forgalomból való spekulációs pénzkivonás indítéka. Minden pénztulajdonos érdeke ,hogy gyorsan túl adjon a pénzén: vagy árut/szolgáltatást vásároljon, vagy kölcsönadja annak aki ezt kívánja tenni. A hitelkereslet-kínálat kiegyenlítődik, és így megjelenik a nullához közelítő kamat tartós tendenciája. ( Példa: vasúti tehervagonnál a kocsiállás-pénz )

A forgásbiztosított pénzre való átállás - kedvező geopolitikai és természetföldrajzi körülmények között- egy országban  elszigetelten is megvalósítható. (Például: Magyarország)Ez az adott helyen a kamatgazdaság és ezzel a kizsákmányolás, a pénzoligarchia uralmának megszüntetését jelenti. Tehát nem valamilyen "ártatlan" gazdaságelméleti újításról van szó, hanem a Mammon- elvű létmódról a szeretet-elvü létmódra való átváltásról.Éppen ezért ez csak gyökeres (radikális) politikai fordulattal hajtható végre, amelynek folytán az ország addigi, a nemzetközi pénzoligarchiát kiszolgáló( komprádor ) vezetői kezéből kikerül a hatalom, és átmegy a társadalom nagy többségének az érdekeit megvalósító politikai vezetők kezébe.

Így jön létre egy új elvű forgásbiztosított pénz, amit S. Gesell szabadpénznek nevez.

Hogyan működik a szabadpénz ?

A pénzreform-törvény alapján a kormány Valutahivatalt állít fel. A Valutahivatal a hagyományos pénzt új, forgásbiztosított pénzre cseréli,majd szükség esetén további szabadpénz bankjegyeket nyomattat és átadja a kormánynak forgalombahozásra,valamint ,ha kell bankjegyeket von be.

A Statisztikai hivatal figyeli és jelenti a az általános árszínvonal alakulását. Általános áremelkedés esetén a Valutahivatal pénzt von be,általános árcsökkenés esetén pénzt bocsát ki. Ezzel fenntartja az árszínvonalat. Ez az egyetlen feladata.

Kamat helyett a pénzforgás motorja a pénzügyi reform után a használati díj. A 0%-tól fölfelé haladó kamatlépcső helyébe a 0%-tól lefelé haladó használati-díj lépcső kerül."

A könyv tartalmazza a magyarországi megvalósítás egy lehetséges útját is.

Oldal: Síklaky István Létbiztonság és Harmónia (könyvajánló )
Közösségi Önsegítő Rendszerek,Cserekör,Cserepiac, Bakonyi Cserekör - © 2008 - 2024 - zolmik.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat